Lassan kitavaszodik,

naptűz heve melegít,

ablak szeme csupa könny,

ajtón kopog az öröm.

 

Arcod keresi a fényt.

Éhes pici babaként

rágcsálsz puha rügyeket,

s hagysz el fagyos ügyeket.

 

Bőröm selyem erein

hozzád fut a puha rím…

Ez már tavaszi románc,

szinte sivatagi tánc !

 

Folttá apad a magány.

Nővé nemesül a lány.

Asszony csodaszerein

élj, ha leteper a kín.

 

Kedves, sok ez a parázs,

szinte tüzes a varázs.

Égő csoda-madarak

szárnyán menekül a nap.

 

Vége lett a télnek,

búsulnak a busók,

tőlük sem,

hótól sem,

semmitől sem féltek

az emberek immár,

harcolni nem kellett.

Langymeleg napsugár

olvasztott fel fagyot…

Raktárba – álarcok!

 

Pályázati kiírás

 A Poet.hu, a Dél-Alföldi Művészeti Kör (Déemká) - a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet (PEPI) és a Gézengúz Óvoda támogatásával - országos, nyílt, tematikus, pénzdíjas gyermekvers pályázatot hirdet.

A „Válaszok Miértkének” című gyermekvers pályázat sorozat első része

„Föld” témakörben

2012. február 10-én indul.

 

1. témakör: Föld

· Mindannyiunk otthona – emberek a földön (különbözőségek)
· Nap, Hold, csillagok – nappalok és éjszakák - A hét napjai
· Évszakok
· Tavaszi kerti munkák – növények védelme, talaj és lakói - kukac, vakond stb.

Az anyanyelv nemzetközi napja. Banglades javaslatára az ENSZ (UNESCO) 1999-ben február 21.-ét nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. Ekkor a rendőrség összetűzött a tüntetőkkel és öt diákot megöltek.

 

A Zsuzsanna héber eredetű bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt.

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

 

 

"Nem eszi meg a farkas a telet"...

Bizony, messze van még a kikelet .

 

Ki örül ennek ? Csak a gyerekek .

Építhetnek most hóembereket.

 

Dombok oldalán vígan szánkóznak,

arcuk kipirul, úgy hógolyóznak.

 

Hó borítja a szántóföldeket,

fagytól védve meg a vetéseket.

 

Hódunna alatt alszik Föld Anyó,

gyűjti erejét, békés álma jó.

 

Bizony, visszatért kemény Tél Apó,

mindent beborít fehér takaró.

 

Szegény emberek sokan szenvednek,

hideg otthonuk, már nem fűthetnek.

 

 

 

 

 

 

erdélyi magyar író és költő

Válaszút 1908. január 8. anyai nagyszülők  kastélyában  jön a világra — Astor  Florida  1998. február 17.-én tért meg Csaba királyfi seregéhez

Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos.  A természet titkait kereső embernek a lélek megpihenését, a természet csodálata jelentette.   Mindig gyönyörűen és szeretettel jelenítette meg a természetet. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások.

 

 

 

 

Busójárási kétsoros

 

Kezdődik a busójárás,
Vége van a télnek.
Remélem a busó maszkok
Ide bele férnek.

 

Waldinger Ágnes

 

 

 

Mohács  messze földön ismert népszokása a Busójárás a tavaszi napforduló idejére esik. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.

A népszokás megjelenéséről 1792-es egyházi látogatás leírásából vannak az első adatok.

 

A Julianna latin eredetű női név a Juliánusz férfinév női párja, jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.
Míg régebben nagyon elterjedt női név volt, az 1990-es években a Julianna ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus és népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele.

 

 

 

 

EMLÉKEZÉS KÖLTŐKRE, ÍRÓKRA ---  I. rész

 

 

 

 

JÓZSEF ATTILA:

1905. április 11-én született: Budapest /Ferencvárosban/
1937. december 3-án tragikus körülmények között
hunyt el: Balatonszárszón

1921-től kezdett folyamatosan verselni. Formanyelvébe szinte az
egész magyar líra hagyományát beolvasztja, Csokonaitól Illyésig,
Füst Milánig, Kassákig, beleértve Petőfit, Aranyt, Adyt és a Nyugat
nagyjait szinte kivétel nélkül.

1922 őszén Juhász Gyula biztatására jelent meg első verseskötete a:
Szépség koldusa, ezt követően még 6 kötete.

"Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam" írta később önéletrajzában.

"Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába, minden,
ami azóta van, vele kezdődik"- írta róla: László Zoltán író

Kitüntetésekben csak halála után részesült
Díjai:
- 1935-ben és 1936-ban Baumgarten-jutalmat adományoztak neki
- 1938-ben: posztomusz Baumgarten-díjat kapott
- 1948-ban: posztomusz Kossuth-díjban részesült



- Születésének napja, április 11.