Velünk élő írók, költők bemutatása II. részben

 

B.B. Nala lírai költőt mutatom be szeretettel:

Kecskés Beatrix Alicia 1978-ban született
Sátoraljaújhelyen.
Porcelán festőnek tanult, majd leérettségizett.
Később üvegfestészettel is foglalkozott, voltak
kiállításai.
Belekostólt az irodai munkákba, dolgozott
könyvtárban, múzeumban is.

2006-tól ír verseket, eddig 4 kötete jelent meg,
összesen 560 verssel és több száz verse vár
kiadásra.
A Délibáb Antológiában és folyóiratban is
jelentek meg versei.

HÓFEHÉR RÉGI KARÁCSONYOK

Hólepte, hófehér régi karácsonyok,
ezüstcsillámú gomolygó hópihék
keringője a kinti lámpák fényei körül
gyermekkorom szent estéinek idején.

Kint a vakítóan fehér mindenségben
örömködve hömpölyögtünk a hóesésben
és az esti karácsonyi harangszókor
édesanyánk beszólított bennünket.

Odabent izgalommal vártuk a Jézuskát,
melegedtünk az apró vaskályha mellett,
s szárogattuk egy pár cipőnket másnapra
kapcánkkal, harisnyánkkal és mackónkkal.

Majd bebújtunk a meleg tollas dunnába
onnan lestük mikor jönnek az angyalkák,
s egyszer csak megszólalt az aranycsengő
jelezvén a szeretet ünnepének eljövetelét.

A másik szobában várt ránk a fenyőfánk,
tetején hófehér aranyszárnyú angyalka ült
ágain ezüst és aranydiók csüngtek,-
a szaloncukor, amit házilag készítettek.

Mosolygott rajta piros alma,- jonatán,
ami azóta eltűnt, csupa csoda már,
viaszgyertyák lángja könnyezőn
csillagszórók fényárjában tündökölt.

Ajándékként a padlásról kissé aszott
Otheló szőlőt hozott le nagymamánk,
asztalunkon disznótoros, kacsasült,
toros kása, illatos diós, mákos kalács.

Kedvencünk a diós zserbó és kuglóf
volt, amit a kemencében sütött
karácsonyi kenyerünkkel Liza mamánk
nagyapánk ünnepi édes pogácsájával.

Hólepte, hófehér régi karácsonyok
íze és fénye, szeretetteli varázsa
máig kísér, melenget őszülőn,-
öreg-szem, szemeim könnyezők.

Írta: Tóth-Hekkel Arany /Aranycsillag/ 2011.

 

Kedves barátaim, olvasóim!

Fogadjátok szeretettel a VELÜNK ÉLŐ írók, költők
sorozatom I. részét, amelyben először saját
BEMUTATKOZÁSOMAT osztom meg veletek.

Hitvallásom /mottóm/: Madách Imre: Az ember
tragédiájának végszava, az Úr biztatása:
"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

 

Születési nevem: Hekkel Aranka
A verseimet korábban Aranycsillag néven publikáltam
Költői nevem: Tóth Hekkel Arany

Miért lettem Arany? Ezt a következő versem
hűen tükrözi:

NAGYAPÁM KÉT ARANYA

Édesanyám születését óh, de nagyon várták,
amikor harmadikként, mégis elsőként
világra jött, nagyapám Arankára keresztelte.
Őt megelőzvén, egymást követően két kicsi
lányukat pár hónaposan gyermekbetegség elvitte.
Szívfájdalmuk enyhülése, Aranyuk megérkezése.

Nagyapám legféltőbben becézgetőn Aranya lett
Ő, s mikor én első unokaként megérkezvén,
nevét átörökítve nekem adta kincset őrzőn.
Így lett Papámnak két kincses Aranya,
szeme fénye, imádata, földi boldogsága
Nagy Arany és Kis Arany mindörökre.

Második versem:

SZÍNEK ÉS FÉNYEK

Fény festette színvilág
az én világom
varázsálom, imádságom
kottája izgató
lelkem húrját ringató
szerelmetes fényár fürdő
játszadozó szívszédítő
komponáló fények árja
árnyalatok mázolója
színek és fények kavalkádja
lélekfürdő a fényárban
Te is érzed?

[url=http://proscaronline.bid/]proscar online[/url] [url=http://albuterolsulfateinhalationsolution.trade/]albuterol[/url] [url=http://bupropion-hcl-xl.eu/]bupropion[/url] [url=http://citalopram40mg.bid/]40 mg citalopram[/url]

V66la1 vyepafzedahr, [url=http://jrmskadoqoux.com/]jrmskadoqoux[/url], [link=http://irxpmnwufhla.com/]irxpmnwufhla[/link], http://kqjzhtnqiyrv.com/

 

 

 

Kedves barátaim, olvasóim, szeretettel osztom meg

veletek évvégi  verseimet, melyeket eddig Aranycsillag

névem publikáltam.

Költői nevem: Tóth-Hekkel Arany

A későbbiekben olvashatjátok majd bemutatkozásomat.

Mindenkinek ezúton kívánok békés, egészségben és

sikerekben bővelkedő, szerethetőbb új esztendőt,

szeretettel: Ari

 

 

 

 

 

 

2011 December vég

Fáradtan, tétován botorkál már az óév,
órái homokszemeit számlálgatja rég.
December vég,- tovatűnik múlt évünk,
Elillan a múltak örvényébe beleveszve
hátrahagyva terheit az elkövetkezőre.
Hazák, népek sorsa emberek kezében,
az év csak mértéke a sorvadó időnek,
hozza-viszi a napokat, hónapokat.

Benne vegyül életünk léte, milyensége,
életek születése, évszakok éltetője,
az anyaság legszentebb érzése.

Benne vegyül a hagyományok ünnepe,
a fájdalom, a betegség, a gyász,
a társadalom fekélyes eszenciái.

Benne vegyül a tudásvágy, a tanulás,
a művészi tehetségek kibontakozása
lélekemelők és lélekrombolók keveréke.

Benne vegyül életünk éltetője: a szeretet,
a szerelem kék madarának nektárnedve
a béke és áldás lehetőségének forrása.

"Kifelé az évnek a szekere rudja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,...
...Egy szó nem sok, azzal sem marasztallak téged:...
...Mi örömet adtál?

 

 

 

 

 

NEVESS , mert felvidít,

NEVESS , mert meggyógyít,

NEVESS , ha tűz a nap,

NEVESS , ha bántanak ...

 

SZERESS , mert megsegít,

SZERESS , mert lelkesít,

SZERESS , ha fáj a szó,

SZERESS , ha kell a jó ...

 

ÖLELJ , mert melegít,

ÖLELJ , mert boldogít,

ÖLELJ , ha hív karom,

ÖLELJ , ha akarom ...

 

ÁLMODJ , mert elrepít,

ÁLMODJ , mert ellazít,

ÁLMODJ , ha fáj a lét,

ÁLMODJ , ha kell a szép ...

 

Írta : Kacsa Zsóka

 

2012.01.04.

190 éve, 1822. december 31.-én  született Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja.

 

 

„Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában”

 Németh G Béla

 

 

 

Ha az isten…

Ha az isten ekkép szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem:

Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.

 

 

 

Az új év vonatán

 

Január szalutál,

indul a vonat.

Gyere hát, jóbarát,

hagyd a gondokat!…

Utazunk, haladunk,

nótázik a sín

kezdődő esztendő

vaskerekein.

 

Február lesi már

nyűtt ülőhelyünk.

Állomás – mindig más!

A menetjegyünk

(tudjuk jól) végig szól,

drágább is talán,

takaród húzhatod

hónap derekán.

 

Március mint a jusst

ételünk’ szeli,

meg nem unt italunk’

nemigen  hűti;

kínálja, mintája

csak magyar legyen…

A pultnál csapos vár,

s keze pénzeden.