Kedves barátaim, olvasóim, szeretettel osztom meg

veletek évvégi  verseimet, melyeket eddig Aranycsillag

névem publikáltam.

Költői nevem: Tóth-Hekkel Arany

A későbbiekben olvashatjátok majd bemutatkozásomat.

Mindenkinek ezúton kívánok békés, egészségben és

sikerekben bővelkedő, szerethetőbb új esztendőt,

szeretettel: Ari

2011 December vég

Fáradtan, tétován botorkál már az óév,
órái homokszemeit számlálgatja rég.
December vég,- tovatűnik múlt évünk,
Elillan a múltak örvényébe beleveszve
hátrahagyva terheit az elkövetkezőre.
Hazák, népek sorsa emberek kezében,
az év csak mértéke a sorvadó időnek,
hozza-viszi a napokat, hónapokat.

Benne vegyül életünk léte, milyensége,
életek születése, évszakok éltetője,
az anyaság legszentebb érzése.

Benne vegyül a hagyományok ünnepe,
a fájdalom, a betegség, a gyász,
a társadalom fekélyes eszenciái.

Benne vegyül a tudásvágy, a tanulás,
a művészi tehetségek kibontakozása
lélekemelők és lélekrombolók keveréke.

Benne vegyül életünk éltetője: a szeretet,
a szerelem kék madarának nektárnedve
a béke és áldás lehetőségének forrása.

"Kifelé az évnek a szekere rudja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,...
...Egy szó nem sok, azzal sem marasztallak téged:...
...Mi örömet adtál? Mi emléket hagytál?
Annyit sem nekem, mint a tavalyi naptár,..."

Nehéz idők, válsághelyzet világszerte,-
Kicsi hazánk élte legyen népünk reménye!

Idézet: Arany Jánostól

2011-12-30

2011 Szilveszter

Peregnek az óév utolsó órái,
számvetés, zárszámadás, leltár.
A mérleg nyelvét sötét bugyor húzza,
a földre tepert lét reménye fuldokol.
Odakünn még csend honol, üresek
az utcák, egy-egy trombita jajdul,-
valaki így várja a boldogabb jövőt.
Elillansz kétezertizenegyes évünk,
ott állsz a múltak gyűrűdző kútjánál,
s elnyel a féktelen örvénynek árja,-
átadva helyed egy reményteli mának.
Évek, évtizedek, évszázadok, évezredek
sora az elmúlásnak, új életkezdeteknek.
Régi eszmék hervadása, újak lankadása,
felemelkedés, hanyatlás váltakozása.
Szépreményű jelen, s jövő álmodása,
évezredes görcsök rángása, bilincse
szakadatlan ránk sütve bélyegét.

"Indulsz, pályavégezett év,
Menj...de várj ne menj magad,
Sötét van a másvilágba,
Jó lesz egy kis égő lámpa:
Vidd magaddal dalomat."

Szívem dala, muzsikája hegedűmnek,
ami játssza: volt jó s rossz mit elvivé.
Volt sok születés, üdvözülő ünneplés,
volt sok gyász, természeti katasztrófa.
Volt sok fájdalmat osztó gyalázat,
volt sok értelmetlen halálos cselekvés.
Volt sok reménysugár, felcsillanó csillag,
volt sok szerethető élmény, ünnepek,
De a sötétség pallósa felettünk lebeg!

Ezeregyszázhatvanhárom éve írta Petőfi:
"S szólj erősen lantom, hogyha
Már utolsó e dalod:
Hirtelen ne haljon ő meg!
Zengjék vissza az időnek
Bércei, a századok."

Maradjon meg szívetekben a szeretet
dallama,- a hegedűnek ősi húrján
zengjen vígabb énekünk magyarság!
Őrizzük szép emlékű múltak pompáját,
tegyük dolgunk egy szerethetőbb új létért,
hazánk és jó hírű népünk becsületéért!

Idézetek: Petőfi Sándortól

2011-12-31

Újév napja

Újév első napja borús sötétséggel ébredt,
micsoda fénytelen, könnyhullatón, betegen
érkezett el hozzánk lázas gyötrődéssel.
Az óévtől megkapta a vándorbotot, s a
fohászoktól, sóhajoktól roskadó batyut.

"Az uj évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik
Poharat emelnem...
...Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben."

Remélve véget ér az álságos válság,
eljő a megváltás, tűnnek rémálmok.
A nép készen áll tenni a jó ügyért,
alkotni, megőrizve méltó emberségét,
s nem gyarlón, öldöklőn, életeket oltón
akarja elérni a boldogulást itt e földön.

"Ha álom az élet: mért nem jön az óra,
mely fölébresszen egy boldogabb valóra?
Mért, hogy ennyi rémes, gyötrő álomlátás
Eszméletre nem hoz, csattogás, villámlás?"

Csendes volt szilveszter, elhalkult minden,
vigalom, nagy mulatozás múltba szeppent.
Újév ne riadj meg! Vedd bátran a terhet,
bízva a főkben, akik javunkért küzdnek és
áldással e labirintusból kivezetnek minket,
kesernyés újév napja, de áldott legyen újévünk!

Idézetek: Arany Jánostól

2012-01-01

A verseket írta: Tóth-Hekkel Arany