Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Éjjeli béke
Hallgat a ház.
Holdtól csillogó üvegszemeit
belevillantja a sötétbe.
A kerítés tövében
a délután hevétől
még meleg a kő.
Pattog a tető.
Hűl.
A zsugorodó piros cserepek
egymáshoz simulnak.
A ház oldalában
vízzel félig töltött vaskád.
Belé óvatlan bogár esett,
sok-sok lábával harcol.
- Hátha még menekülhet.
A csöndbe belebőg egy tehén.
Éhes?
Vagy tán fejni kéne,
mert az este feledőbe ment,
s most tőgyét feszíti az élet.
Macska dörgöli oldalát
használatlan kútnak oldalához,
majd nyújtózik karmait kifeszítve,
s küszöbre fekszik gömbölyödve.
Ébren alvó komondor
lomha, piszkosfehér nagy fejét
két mellső lábára hajtja,
s jólesően szusszant...
Van idő hajnalig.
Gurul a szél.
Türelmesen dajkálja kicsinyét,
s közben maga előtt görget
néhány korán meghalt falevelet,
mely zizegve sír.
Házba les a kövér Hold.
Három lélek szuszogva pihen,
a szülék álmai ölelik egymást...
Alszik a gondolat anyányi nagylány fejében.
De holnap újra dacolni fog.
Senki sem látja alvó arcukon a békét.
Még a kakukk se rezzenti el.
- Mely az órából kirikoltoz.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!