A farsang évszázadok óta tartó ünnep, mely már az ókorra is visszavezethető, s eleinte igencsak pogány hagyománynak számított. Ez az ünnep a tél és a tavasz nagy küzdelmének a szimbóluma, ezt jelenítjük meg ilyenkor.

 

Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

VELÜNK ÉLŐ KÖLTŐK, ÍRÓK BEMUTATÁSA
Ez alkalommal:

SCHVALM RÓZSA KÖLTŐT MUTATOM BE

Schvalm Rózsa 1942-ben született Nagyvázsonyban,
azóta is ott él. Aktív életében postavezető volt.
Házassága sajnos válással végződött. A házasságából
egy fia született, akit 8 éves korától egyedül nevelt.
Már gyermekkorában is írt verseket és idősebb korban
kezdett el újra verseket írni.
A napokban fog megjelenni 2. verseskötete

Díjai:

- 2009. novemberében: Art díjas Oklevelet kapott
- 2010.

CTMw2p http://www.LnAJ7K8QSpfMO2wQ8gO.com

Megmondani, miért
szerettem beléd...
lettem a tiéd...
tartottam ki melletted...
vágytam naponta karjaidba...
Miért örültem...
a hozzád ragaszkodók bizalmának,
gyógyító sikereidnek...
Keseregtem,
bosszankodtam veled...
S ha ma rossz volt, vidámabb
holnapra készültem;
Nem rendített meg semmi,
Kitartottam, ahogy megfogadtam
jóban - rosszban.
Nehéz hivatásunk egész embert kívánt;
elfogadtuk: nem lehettünk mást.
Nem lehettünk egymással eleget.
A munka frontja többfelé szórt...
ellenségként kirabolt,
Áldozatul esett
az egymásra szánt idő
Ó!

Sötét erdő rejtekében,

holmadár se járt már régen,

élt egy kopár, magányos fa,

egymagában búslakodva.

 

Fáradt, fakó minden ága,

nem is gondolt a világra.

A madarak elkerülték,

lehullatta levéldíszét.

 

Törzse, kérge repedezve,

színét, fényét elvesztette.

Így élt ott a faremete,

semmi már nem érdekelte.

 

Egyszer szörnyű vihar támadt,

tépte, rázta a vén fákat.

Csatatér lett körülötte,

de csak elnézett fölötte.

 

A viharból forgószél vált,

tőből csavart ki sok szép fát,

de ő dacolt, biztosan állt,

nem adta meg könnyen magát.

2C5WxM kczwjiqatirm, [url=http://mjugebaerjwc.com/]mjugebaerjwc[/url], [link=http://abajuldwbwji.com/]abajuldwbwji[/link], http://xiozaerftbcg.com/

 

 

 

 

 

Századok fohásza

(A magyar kultúra napjára)  

Mottó: „Hozz rá víg esztendőt…!”

 

Mióta csak nemzetünk

Él a Kárpát-völgyben,

Majd háromszín’ új hitünk

Tartós reménységben,

Hungária, Magyarhon,

Kicsiny Magyarország

Osztozol egy szép dalon,

Mert önazonosság

 

Átszáll a határokon,

Hol magyar szív dobban,

Leng a zászló s torkokon

Híres Himnusz harsan.

Boldogasszony énekét

Mára túlszárnyalva,

Mint madár ég peremét

Könnyedén súrolva!...

 

 

A kultúra - mint fogalom - jelenti az emberi társadalmak által létrehozott anyagi és szellemi javak összességét, ezen belül a műveltséget, az igaz, valós értékek megbecsülését, emberhez méltó magatartásformát, civilizált életet. A kultúra nem rombol, hanem alkot, építi, gyarapítja az anyagi és szellemi javakat, ismereteket. Önismeretre serkent, megbékélésre int (egymással és önmagunkkal), útmutatást ad, hogy el tudjunk igazodni -és élni- az ember alkotta szépségek erdejében.

 

 

 Drága, áldott, szép gyermekem,

 

érzed-e a szeretetem ?

Tudod-e , hogy érted élek,

minden rossztól védenélek...

 

Lennék tündér, ki varázsol,

csak , hogy tőled tartson távol

minden leselkedő veszélyt,

föléd nyújtva védő kezét...

 

Lennék én egy óriás fa,

hogyha éget a nap lángja,

adhassak tenéked árnyat,

nyugodt, békés, szép órákat...

 

Lennék csendes vizű folyó,

lágyan álomba ringató,

csónak, melyben messzi tájra

viszlek, hová szíved vágyna...

 

 

Velünk élő írók, költők bemutatása II. részben

 

B.B. Nala lírai költőt mutatom be szeretettel:

Kecskés Beatrix Alicia 1978-ban született
Sátoraljaújhelyen.
Porcelán festőnek tanult, majd leérettségizett.
Később üvegfestészettel is foglalkozott, voltak
kiállításai.
Belekostólt az irodai munkákba, dolgozott
könyvtárban, múzeumban is.

2006-tól ír verseket, eddig 4 kötete jelent meg,
összesen 560 verssel és több száz verse vár
kiadásra.
A Délibáb Antológiában és folyóiratban is
jelentek meg versei.

HÓFEHÉR RÉGI KARÁCSONYOK

Hólepte, hófehér régi karácsonyok,
ezüstcsillámú gomolygó hópihék
keringője a kinti lámpák fényei körül
gyermekkorom szent estéinek idején.

Kint a vakítóan fehér mindenségben
örömködve hömpölyögtünk a hóesésben
és az esti karácsonyi harangszókor
édesanyánk beszólított bennünket.

Odabent izgalommal vártuk a Jézuskát,
melegedtünk az apró vaskályha mellett,
s szárogattuk egy pár cipőnket másnapra
kapcánkkal, harisnyánkkal és mackónkkal.

Majd bebújtunk a meleg tollas dunnába
onnan lestük mikor jönnek az angyalkák,
s egyszer csak megszólalt az aranycsengő
jelezvén a szeretet ünnepének eljövetelét.

A másik szobában várt ránk a fenyőfánk,
tetején hófehér aranyszárnyú angyalka ült
ágain ezüst és aranydiók csüngtek,-
a szaloncukor, amit házilag készítettek.

Mosolygott rajta piros alma,- jonatán,
ami azóta eltűnt, csupa csoda már,
viaszgyertyák lángja könnyezőn
csillagszórók fényárjában tündökölt.

Ajándékként a padlásról kissé aszott
Otheló szőlőt hozott le nagymamánk,
asztalunkon disznótoros, kacsasült,
toros kása, illatos diós, mákos kalács.

Kedvencünk a diós zserbó és kuglóf
volt, amit a kemencében sütött
karácsonyi kenyerünkkel Liza mamánk
nagyapánk ünnepi édes pogácsájával.

Hólepte, hófehér régi karácsonyok
íze és fénye, szeretetteli varázsa
máig kísér, melenget őszülőn,-
öreg-szem, szemeim könnyezők.

Írta: Tóth-Hekkel Arany /Aranycsillag/ 2011.

 

Kedves barátaim, olvasóim!

Fogadjátok szeretettel a VELÜNK ÉLŐ írók, költők
sorozatom I. részét, amelyben először saját
BEMUTATKOZÁSOMAT osztom meg veletek.

Hitvallásom /mottóm/: Madách Imre: Az ember
tragédiájának végszava, az Úr biztatása:
"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

 

Születési nevem: Hekkel Aranka
A verseimet korábban Aranycsillag néven publikáltam
Költői nevem: Tóth Hekkel Arany

Miért lettem Arany? Ezt a következő versem
hűen tükrözi:

NAGYAPÁM KÉT ARANYA

Édesanyám születését óh, de nagyon várták,
amikor harmadikként, mégis elsőként
világra jött, nagyapám Arankára keresztelte.
Őt megelőzvén, egymást követően két kicsi
lányukat pár hónaposan gyermekbetegség elvitte.
Szívfájdalmuk enyhülése, Aranyuk megérkezése.

Nagyapám legféltőbben becézgetőn Aranya lett
Ő, s mikor én első unokaként megérkezvén,
nevét átörökítve nekem adta kincset őrzőn.
Így lett Papámnak két kincses Aranya,
szeme fénye, imádata, földi boldogsága
Nagy Arany és Kis Arany mindörökre.

Második versem:

SZÍNEK ÉS FÉNYEK

Fény festette színvilág
az én világom
varázsálom, imádságom
kottája izgató
lelkem húrját ringató
szerelmetes fényár fürdő
játszadozó szívszédítő
komponáló fények árja
árnyalatok mázolója
színek és fények kavalkádja
lélekfürdő a fényárban
Te is érzed?

[url=http://proscaronline.bid/]proscar online[/url] [url=http://albuterolsulfateinhalationsolution.trade/]albuterol[/url] [url=http://bupropion-hcl-xl.eu/]bupropion[/url] [url=http://citalopram40mg.bid/]40 mg citalopram[/url]

V66la1 vyepafzedahr, [url=http://jrmskadoqoux.com/]jrmskadoqoux[/url], [link=http://irxpmnwufhla.com/]irxpmnwufhla[/link], http://kqjzhtnqiyrv.com/

 

 

 

Kedves barátaim, olvasóim, szeretettel osztom meg

veletek évvégi  verseimet, melyeket eddig Aranycsillag

névem publikáltam.

Költői nevem: Tóth-Hekkel Arany

A későbbiekben olvashatjátok majd bemutatkozásomat.

Mindenkinek ezúton kívánok békés, egészségben és

sikerekben bővelkedő, szerethetőbb új esztendőt,

szeretettel: Ari

 

 

 

 

 

 

2011 December vég

Fáradtan, tétován botorkál már az óév,
órái homokszemeit számlálgatja rég.
December vég,- tovatűnik múlt évünk,
Elillan a múltak örvényébe beleveszve
hátrahagyva terheit az elkövetkezőre.
Hazák, népek sorsa emberek kezében,
az év csak mértéke a sorvadó időnek,
hozza-viszi a napokat, hónapokat.

Benne vegyül életünk léte, milyensége,
életek születése, évszakok éltetője,
az anyaság legszentebb érzése.

Benne vegyül a hagyományok ünnepe,
a fájdalom, a betegség, a gyász,
a társadalom fekélyes eszenciái.

Benne vegyül a tudásvágy, a tanulás,
a művészi tehetségek kibontakozása
lélekemelők és lélekrombolók keveréke.

Benne vegyül életünk éltetője: a szeretet,
a szerelem kék madarának nektárnedve
a béke és áldás lehetőségének forrása.

"Kifelé az évnek a szekere rudja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,...
...Egy szó nem sok, azzal sem marasztallak téged:...
...Mi örömet adtál?

 

 

 

 

 

NEVESS , mert felvidít,

NEVESS , mert meggyógyít,

NEVESS , ha tűz a nap,

NEVESS , ha bántanak ...

 

SZERESS , mert megsegít,

SZERESS , mert lelkesít,

SZERESS , ha fáj a szó,

SZERESS , ha kell a jó ...

 

ÖLELJ , mert melegít,

ÖLELJ , mert boldogít,

ÖLELJ , ha hív karom,

ÖLELJ , ha akarom ...

 

ÁLMODJ , mert elrepít,

ÁLMODJ , mert ellazít,

ÁLMODJ , ha fáj a lét,

ÁLMODJ , ha kell a szép ...

 

Írta : Kacsa Zsóka

 

2012.01.04.

190 éve, 1822. december 31.-én  született Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja.

 

 

„Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában”

 Németh G Béla

 

 

 

Ha az isten…

Ha az isten ekkép szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem:

Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár.