Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | Mohácsiné Zsóka | 1 hozzászólás
Halottak napjára
Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe az elhunyt hozzátartozói sírjaihoz. Megtelnek a sírok krizantémokkal, az elmúlás jelképének virágaival. Gyertyát, mécsest gyújtunk. Az emlékezés lángjai világítanak a sírokon és a lelkünkben.
Keresztet vetünk, imát mondunk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
Köd ül a temetőn.
Irgalmas csöndű, nyirkos, szürke pára.
Utak, sírok, kőtáblák – hűlt jelek
odahagyott világa.
Itt fél a szó.
12 éve | Mohácsiné Zsóka | 0 hozzászólás
1956 Emlékezzünk
Emlékezzünk, hisz van mire emlékeznünk.
Sok ezer honfitársunkra, kiket elvesztettünk.
Forradalom volt, azt elmondhatjuk ma már.
Közös sírjuk fölött egy kopjafa áll.
Emlékezzünk rájuk, a bátor ifjakra,
Kik életüket adták a Magyar forradalomban.
Ezerkilencszázötvenhat ködös őszén,
Történelmet ír a magyar nép a hősök vérén.
Sok családban hagytak fájdalmat és bánatot.
Tudjuk nem ezt akarták, csak egy szabad országot.
|
|
|
Még ép falevélen
üzenem haza,
októberi szélben
miért mostoha
a sors velem szemben
és nem a haza,
aki űzött engem,
hanem emberek,
a történelemben
bűnös vezérek…
Még ép falevélen
írom teneked:
izzó szerelemben
maradtam veled.
Szépen indult jövőnk’
és a hű szíved
várom már mielőbb
mint a fellegek,
süssön rájuk a nap,
ragyogjon az ég…
Vállalom múltamat,
s nem csak magamét –
Kicsi falevélen
kevés már a hely…
Gyere hamar szentem
utánam, hisz’ kell,
kell a szövetséged,
és nem csak nekem:
egy harmadik élet
terhét viselem…
Segíts ebben kérlek
osztozni velem.
Őszi dal
Vetkeznek bokrok, nyújtóznak ágak,
falevél szőnyeg lepi a tájat.
Álmosan moccan égen a felhő,
Fa kérge roppan - őszül az erdő.
Gesztenye hullik, hangtalan puffan,
elnyeli hangját rőtszínű paplan.
Szalad a szellő, fák között surran,
kacsint a napfény innen és onnan.
Vörösbegy mellén rozsdaszín mellény,
szépül a fészek, rebben a repkény.
Szusszan az avar, gyolcspuha bölcső,
Mélyül a homály - készül az erdő.
12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás