Napfény -csalogató

Ébredj fel, Napsugár,
fényedet éhezzük,
engedd, hogy meleged
bőrünkön érezzük,
bontsd ki a virágok
szunnyadó szirmait,
ragyogd be életünk
szomorú napjait...
Simító sugarad
várja a természet,
te adsz a világnak
tengernyi szépséget,
öltöztesd viruló,
fenséges pompába,
lelkünket nőnapra
ünneplő ruhába...
Törő Zsóka

 

 Nőnapra

Egy szál virág, pár kedves szó,
– apró gesztus – ma ezt kapod.
Kívánom én, legyen ilyen,
mosollyal telt minden napod!

Még mindig nem sokan ünneplik, pedig az apák is megérdemlik, hogy megemlékezzük róluk.

Az apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. (Vannak, akik - viccesen - május 19-ét, Ivó napját tartják apák napjának.) A 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor.

Az apák napját világszerte számos különböző időpontban tartják. Ezen a napon általában ajándékot adnak az apáknak, és ilyenkor a család általában együtt van.

 

 

 

 

 

 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

 

A Zsuzsanna héber eredetű bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt.

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

 

 

 

Itt van már a farsang hava,

mulatságok időszaka.

Végre megint vigadhatunk, 

más bőrébe bebújhatunk.

 

Elfeledjük rossz napunkat,

feltesszük az álarcunkat,

feledve a gátlásokat,

vígan játszunk el másokat.

 

Maszkunk mögé elrejtőzve

hahotázunk kergetőzve,

bohóckodunk, csibészkedünk,

boldog szívvel színészkedünk.

 

Elmegyünk a mulatságba,

jelmezes farsangi bálba,

elővesszük jókedvünket,

kitáncoljuk a lelkünket.

 

Velencei karneválra

kivonul sok díszes dáma,

előkelő környezetbe,

ékes-fényes bálterembe.

 

 

 

A farsang évszázadok óta tartó ünnep, mely már az ókorra is visszavezethető, s eleinte igencsak pogány hagyománynak számított. Ez az ünnep a tél és a tavasz nagy küzdelmének a szimbóluma, ezt jelenítjük meg ilyenkor.

 

Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

 

 

 

 

 

Búcsúzik november,

kopogtat december,

a REMÉNY csillaga

ragyog a szemekben.

 

Ahogy a MEGVÁLTÓ

érkezését várták,

úgy várja mindenki

szíve titkos vágyát.

 

Jöjj el hát, megváltó

békesség, SZERETET,

tedd Te boldogabbá

a jó embereket !

 

Tisztítsa meg lelkünk 

az ünnep várása,

a tisztán hullott hó,

KARÁCSONY varázsa !

 

Felejtsünk haragot,

sértődést, bánatot,

tanuljunk JÉZUSTÓL

sok-sok alázatot !

 

Tanuljuk meg tőle,

mi a MEGBOCSÁJTÁS,

ne legyen közöttünk

veszekedés, bántás !