Furcsa napom van, fákat ölelek.

A liget már nem éppen tegnapi.

Talán ezzel energiát nyerek -

szólnak róla új hitek rabjai.

Feltöltődöm.Milyen modern a szó,

melynek hiszek, elhitetik velem,

hogy régen úgy volt, de most ez a jó,

megnyugtatja zilált idegzetem.

A fa, a fű élő-érző világ,

levegőt ad, harmóniája szép

a kertemben, vagy ha virul a rét,

rögtön látok benne vagy száz csodát!

Nyugalmam nő, habár egy fa nem nő,

ha átölelem, más szikrát csihol,

lassú tűzként ég bennem, s ez a fő,

szerelmet táplál kint-bent, valahol!

Tavaszi lebegés

Ismét süt a nap

rám is, rád is,

kedvem tőled kap

szárnyat mégis.

Ketten repülünk,

nem látok mást,

nem fogy a tüzünk.

Ég magasát

célozza meg a

hajtóművünk,

szívünk tavasza

lendül bennünk.

Kulcsol kezem is

deréktájat,

illat, nevenincs,

vonzza bájad.

Sárkány-motorok

felbúghatnak,

örömkacajok

jobban hatnak

rám és tereád:

földet érünk...

Bűvölet

Szemedben fényes csillagok gyúlnak,
Mosolygó arcod boldogan nézem,
Szerelmed bűvös erejét érzem,
Régi emlékek a múltba fúlnak.

Lelkem azt súgja, te vagy a párom,
Akivel szívem egyszerre dobban,
Szeretlek téged magamnál jobban,
Ölelj át gyorsan, már csak azt várom.

Meséld el nékem, csodás az élet,
Amit most érzünk, sosem ér véget,
Amire vágytam, most megtalálom.

Melletted újra pezsdül a vérem,
Becéző csókod szomjazva kérem,
Jövőnk így szép lesz, szebb, mint egy álom.

SÖTÉT AZ ÉJSZAKA, CSENDJÉNEK BÁRSONYA

ÚGY ÖLEL MAGÁHOZ, MINT ÉJEK ASSZONYA.

SOK MILLIÁRD KÖZÜL EGY A TE CSILLAGOD,

TEKINTHETSZ BÁRHOVÁ, AZ CSAK NEKED RAGYOG.

ELKERÜL AZ ÁLOM, SZEMEDRE HULL FÁTYOL,

TIÉD EZ A CSILLAG, HIÁBA VAGY TÁVOL.

MÁGIKUS EREJE MAGÁVAL RAGADOTT,

LETÖRLI PILLÁDRÓL A PERGŐ HARMATOT.

LELKEDRE TERÍTI ÉJSÖTÉT KÖPENYÉT,

FELKELTI SZÍVEDBEN A RÉG KIHUNYT REMÉNYT.

AZT SÚGJA AZ ÉJNEK TÜNDÖKLŐ CSILLAGA,

TE VAGY A JÖVŐNEK ÚJ REMÉNYSUGARA.

ÖLELJ ÁT, HA REGGEL FELNYITOM A SZEMEM,

KARJAIDNAK FÉSZKE ADJON HELYET NEKEM,

SIMÍTSD AJKAIDDAL GONDTERHELT HOMLOKOM,

VARÁZSOLD LÉNYEDDEL BÉKÉSSÉ OTTHONOM...

ÖLELJ ÁT, HA KÉSŐBB MUNKÁBA INDULOK,

HADD VIGYEM MAGAMMAL BALZSAMOS ILLATOD,

MOSOLY JÁTSZIK TŐLE EGÉSZ NAP AJKAMON,

EMLÉKEDTŐL KÖDDÉ VÁLIK A BÁNATOM...

ÖLELJ ÁT, HA ESTE VÉGRE MEGÉRKEZEM,

BORÍTSD CSÓKJAIDDAL MEGTÖRT, FÁRADT SZEMEM,

SIMULJ HOZZÁM LÁGYAN, VÁLJ EGY TESTTÉ VELEM,

ÉREZNI AKAROM, MILYEN A SZERELEM...

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 19 esztendőre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegű ünnepnek megvannak a követői és az ellenzői is.

Valentin kultusza a II. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin.

A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt II.

Szerelmed egy rózsa szirma,

mely szívemben újra nyílva

bearanyozza a napom,

csak azért, mert tőled kapom.

Szerelmed az égnek kékje,

szemeid tükrébe nézve

boldog arcomat csodálom,

olyan szép ez, mint egy álom.

Szerelmed a napnak fénye,

lágyan lengő szél zenéje,

minden, mire szívem vágyott,

beragyogja a világot.

Szerelmed az éjnek csendje,

csillagoknak fénylő selyme,

békét hozó, édes álom,

melyben párom megtalálom...

Írta : Kacsa Zsóka

2012.

(F1 – férj ------------------------- F2 – feleség)

F1

Jóllaktál már, anyukám?

F2

Ettem, ettem, uracskám!

F1

Elrakhatom a tálat?

F2

Elfogott az utálat?
Szép, gömbölyű kezemben
Csirke combja ha libben,
Számat nagyra kitátom…
Baj, hogy nagyon imádom?

F1

Bajnak nem baj, csak az fáj,
Hogy megint rám mordultál:
„Hányadik már a pohár?
Csapvizet is ihatnál!”...
Megtiltotta az orvos,
Tudod, rákot is okoz!

F2

Nem a vízre mondta, te,
Ezzel nekem ne gyere!