Téli madárvilág

Mikor itt van a tél, és hó fedi a tájat,
Nincs ennivalója a sok kismadárnak.
Keresik, kutatják fáról-fára szállva,
Raktak-e etetőt a ház udvarába?

A kertben a bokron virít-e sok bogyó,
Minek már színe is oly nagyon csábító.
Tudja ezt sok rigó, s jönnek reggelente,
A tűztövis bokrot naphosszat zörgetve,
A piros bogyókat sűrűn csipegetve,
Fekete szárnyukat meg-megrebbentgetve.

Ablak előtt nyárfán függnek az etetők,
Madarakat télidőben eleséggel segítők.
Napraforgó, vágott dió és szalonna darabkák
Csalják ide mindenhonnan a sok éhes madárkát.

Cinegék az ágon már ott sorakoznak,
Várják a sorukat, de nem tolakodnak.
Fitty-fitty szól hangosan, mintha csak köszönne,
Vagy csak a látványtól jött meg a jókedve.

Fenti ágról leszáll, mindig kicsit lejjebb,
Kikap egy magocskát, s viszi most meg feljebb.
Lába közé kapja, gyorsan elfogyasztja,
Repetázni készül, ha a másik hagyja.

Fekete sapkája, fehér arcocskája,
Szép sárga mellénye, cérnavékony lába,
Villog fent az ágon, s itt van már a társa,
Haloványabb színű és kék a sapkája.

Rozsdafarkú kicsi madár a párkányon ugrabugrál.
Billegeti a farkát, így várja ki a sorát.
A meggyvágó vastagcsőrű, tolla barna bársony,
Habzsolja a sok-sok magot, mással ő nem számol.

Piros sapkás a tengelic, tolla tarka-barka,
Mellette a kis zöldike a látványt fokozza.
Szorgalmasan eszegetnek etetőben, s ágon,
Mintha minden rendben volna e cudar világon.
Hiába fúj a jeges szél, zörögnek az ágak,
Jut itt finom begybe való minden kismadárnak.

Fa alatt a vastag tuskón kukoricaszemeket
A kék szárnyú szajkó madár komótosan szemezget.
Társa ül a magas ágon, és rekedten kiabál:
"Vigyázz, macska lopakodik, az veszélyes! Gyere már!"

Az avaron egész sereg szürke veréb csivitel,
Lepottyant magot keresnek, összeszedik ízibe.
Bármi mozgást érzékelnek, elég csak egy pillanat,
Szétrebben a szorgalmasan csipegető kis csapat.

Néha megjön Dr. Harkály, levizitel a magas fán,
Lábával törzsére tapad, kiszedi a rovarokat.
Lenyűgöző madárvilág, hatással van rám nagyon,
Örülök, hogy ezt a csodát ablakomból láthatom.
Juhászné Bérces Anikó