Kedves barátaim, olvasóim!

Fogadjátok szeretettel a VELÜNK ÉLŐ írók, költők
sorozatom I. részét, amelyben először saját
BEMUTATKOZÁSOMAT osztom meg veletek.

Hitvallásom /mottóm/: Madách Imre: Az ember
tragédiájának végszava, az Úr biztatása:
"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

Születési nevem: Hekkel Aranka
A verseimet korábban Aranycsillag néven publikáltam
Költői nevem: Tóth Hekkel Arany

Miért lettem Arany? Ezt a következő versem
hűen tükrözi:

NAGYAPÁM KÉT ARANYA

Édesanyám születését óh, de nagyon várták,
amikor harmadikként, mégis elsőként
világra jött, nagyapám Arankára keresztelte.
Őt megelőzvén, egymást követően két kicsi
lányukat pár hónaposan gyermekbetegség elvitte.
Szívfájdalmuk enyhülése, Aranyuk megérkezése.

Nagyapám legféltőbben becézgetőn Aranya lett
Ő, s mikor én első unokaként megérkezvén,
nevét átörökítve nekem adta kincset őrzőn.
Így lett Papámnak két kincses Aranya,
szeme fénye, imádata, földi boldogsága
Nagy Arany és Kis Arany mindörökre.

Második versem:

SZÍNEK ÉS FÉNYEK

Fény festette színvilág
az én világom
varázsálom, imádságom
kottája izgató
lelkem húrját ringató
szerelmetes fényár fürdő
játszadozó szívszédítő
komponáló fények árja
árnyalatok mázolója
színek és fények kavalkádja
lélekfürdő a fényárban
Te is érzed? Megérint-Ő
dédelgető szerető
életet teremtő varázslása
szemünk fényének ragyogása
szerelmünk aranyló koronája

A versek: 1968-ban íródtak

A bemutatkozásom és fenti verseim az
alábbi videóban is feldolgozásra
kerültek.

Zene: a Titanic-ból rövid részlet és
St. Martin - Emlék





A következő videó, az alábbi verseimmel
készült.
Zene: St. Martin - A magányos /pánsíppal/



GYŰRÖTT ARCÚ SZERETŐM I.

Tavaszvárón álomba szendergőn,
gyűrött arcú szeretőm, őszidőm.
Pislákoló Nap fénye melengetőn,
napnyugtával dér fürdőzőn.
Virradattal fázón, didergőn,
pirkadattal dérrel reszketőn.
Hajnali harmattal öntözőn.
Lombosaink pőrére vetkezőn,
Pőre testükkel hideg lelőn.
Korona ágaik didergőn,
napkeletkor némán könnyezőn.
Őszi díszük elszelelőn,
Avarágyat szét terítőn.
Pompájukat nem feledőn,
imádatos gyönyörködőm.
Dércsípte arcú szeretőm, őszidőm!

Írta: Tóth-Hekkel Arany

GYŰRÖTT ARCÚ SZERETŐM II.

Zsémberedett, gyűrött arcú szeretőm,
Őszeim ősze tovatűnőn, szeretőn.
Átkarolva a gyengédségem éltetőn,
Komponálva a lelkembe hitet, kitartást.
Kottáid dallama szívembe nyilalón,
Lágyan szóló muzsikáddal ringatón.
Dalod derűt sugárzón élénkíti mindazt,
Ami belül szunnyadó, de lüktet még.
Élénkül a harcok harca odakintről,
kedves dércsípte múltunkat idézőn.
Melegséged áradozik még ereimben,
Gyűrött arcú szeretőm, kedves őszidőm.
E rövid napok hava álomba ringató,
Sötétség honol e honban bódítón.
Rozsdafoltos fagymarta őszirózsák,
Színes álmát tél dunnája betakarta.
Dőresége, csípőssége gémberedik
Kezünkön, lábainkon,- fázós napok!
Nincs meleg, csak spórolások,-
Ó fohászok,-- fűtetlen az ágyunk.
Gyere, s hozzad vissza őszirózsás,
Fénnyel teli kicsiny honunk sorsát.
A vénséges múlttal múló szeretetét
Add vissza Istenem a földi lelkeknek!
Necsak Ő legyen szerethető,-- a
Gyűrött arcú szeretőm, őszeim ősze.

Írta: Tóth-Hekkel Arany

A következő részben B.B.Nala lírai költőt

mutatom be sok szeretettel és ezúton

köszönöm meg mindenkinek, aki meg-

nézte és véleményezte. Kívánok szép

napokat szeretettel: Aranka