Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyöngyszemek - kavicsok közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyöngyszemek - kavicsok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Csősz József | 0 hozzászólás
Hegedűn húrként feszülök,
rajtam jajdulnak etűdök.
Kottába nem írt szünetek
verslábakon megpihennek.
Elnyűtt, csipkés levél vagyok,
rozsdás színem már nem ragyog.
Évtizedek újították,
színét, fonákját koptatták.
Le nem hullott gyümölcs vagyok,
jól termő ág vén fán hagyott,
dermedten lágy kezed várom:
szakíts le s óvj, szép virágom,
gyenge vesszőt már ne húzzak,
éhezőnek kell egy falat,
fogyasszon bátran belőlem,
hiszen azért teremtődtem.
12 éve | Csősz József | 19 hozzászólás
Hét szép betűje
lelkem derűje.
Csupa „e” hangzó,
magyarra valló.
Mondom hétköznap,
írom ünnepnap,
keménynek tűnik,
ajkamra kúszik,
megpuhul menten,
csendesen libben.
Hét betű, hét hang,
kíséri hét lant,
ismeretlennek
írva is hét szent.
Barátként mondva
szívemnek húrja,
halk hegedűje,
hang-iránytűje.
Barátnak szólva
intés a jóra,
hajlás a szépre,
tartós reményre.
Ha mindig zengem,
nem marad szentem,
kiszáll az ajtón
halkuló hangon,
fogamhoz koppan,
ül megkopottan.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás